A s�rk�nyok lak�helye A s�rk�nyok lak�hely szempontb�l n�zve olyanok, mint a tigrisek. A szib�riai tigris a h�ban �l, fent, Szib�ri�ban, de az indiai tigris India m�ly, s�t�t es�erd�iben. Most n�zz�k a s�rk�nyokat. M�g az eur�pai fajok is teljesen m�s helyen �lnek, mint rokonaik. Ez�rt most, itt az �sszes s�rk�nyfaj lak�hely�t bemutatom. Az eur�pai s�rk�nyok: Az eur�pai fajok a legfurcs�bbak lak�hely k�rd�sben. Szinte minden helyen el�fordulhatnak, ez�rt nem kell felkutat�suk�rt ezer kilom�tereket utazni, m�g egy j� erd�t, vagy hegys�get tal�lunk (pl. Alpok). Az eur�pai s�rk�ny: Ez a s�rk�nyfaj szinte mindenhol el�fordul, de f�leg Anglia �s az Alpok fel�. Az Alpokban a m�ly szurdokokban �l, hogy senki se zavarhassa, mik�zben �l. Csak helikopterrel lehet megk�zel�teni, melyekkel oylan magass�gban menni nagyon �letvesz�lyes is lehet! Angli�ban f�leg a Stonehenge k�rny�k�n szokott �lni. �s r�ht�n meg is tudjuk az egyik olyan k�rd�sre  a v�laszt, hogy mi�rt ilyen viharvertek a nagy k�oszlopok a f�ldbe �sva. El�sz�r is: az id� m�l�sa miatt, m�sodszor a s�rk�nyok k�zels�ge miatt. �szleltek m�r eur�pai s�rk�nyt Magyarorsz�gon, G�r�gorsz�gban �s Franciaorsz�gban is. S�rk�nygy�k: Elelnt�tben amerikai rokon�val, van l�ba �s tollai, ez�rt f�lega az �gen l�tahtjuk, de f�szk�t csak helikopterrel megk�zel�thet� hegyekre �p�ti. mivel nincs sok �lelem ott, n�ha lek�lt�zik feny�erd�kbe, ahol nyulakra, kisebb r�k�kra vad�szik. Baziliszkusz: Erd�k rejtek�ben �l, m�szk�ves dombok k�z� p�tve barlangj�t. F�kat szokott kid�ngetni csak az�rt, hogy g�atat �p�tsen, ragadoz�k �s betolakod�k ellen. Walesi z�ld s�rk�ny: Mint neve is k�r�l�rja Wales-ben �l, �s z�ld sz�n�. A kop�r f�ve ster�letket kedveli, mert oda csak turist�k, vagy t�r�z�k mennek. F�leg az olyanokat kedveli, melyeket m�s �llat vagy �l�l�ny nem akarna megkeresni. V�r�s walesi s�rk�ny: Mivel rokona z�ld t�rs�nak �ltal�ban egy ter�leten osztosznak. �ltal�ban a v�r�s a magasabb hegyeket kedveli, melyb�l b�ven akad arrafel�. Hidra: Nagyon undor�t� ellenre nem nagyon rejt�zik az emberek el�l. Az igaz, hogy pl. a hetedik feje veszekedhet a harmadikkal, de �ltal�ban nem nagyon b�jdos� fajta. Barlangi s�rk�ny: �regekben, lyukakban lakik, �gy nevezett ,,s�rk�nyveremben". A s�rk�nyverem az a hely, amit a s�rk�ny �s, �s nagyon d�szes, majdnem olyasmi, mint A hobbitban Zs�kos Bilb�nak a hobbitlyukja. Orsz�g szerint f�leg itt �l, Magyarorsz�gon, �s mellett�nk Ausztri�ban. A mad�r-s�rk�ny: Im�dja Norv�gi�t, a havas hegyekben lakik. Barlangokban �s s�rk�nyveremben lakik, de szereti a havas puszt�kat is. Gall�ros s�rk�ny: Alapj�ban hasonl�t a barlangi s�rk�nyra, de nem olyan helyen lakik. F�leg v�lgyeket kedveli, ahol erd�k �s egy�b dolgok vannak, ahol nem �ln�nek emberek, de a ny�jaikat oda terelgetnek, hogy legyen finom �lelme is, melyet meg tud s�tni. T�sk�s s�rk�ny: T�bbsz�r rep�l, mint j�r, de az�rt kell neki, ahol fel tudja nevelni kicsinyeit, melyek m�g nem tudnak rep�lni. Sziklab�rceken, vagy lank�kon �l, de nem szereti a v�lgyeket, mert onnan neh�z felemelkedni a leveg�be. Gargouille s�rk�ny: Franciaorsz�g �szaki r�sz�n �l, g�tikus �p�tm�ynek tetej�n szert �cs�r�gni, mivel k�nnyen �sszet�evsztike egy v�zk�p� szoborral. Feh�r sz�sz s�rk�ny: Az igaz, hogy 1865-ben meg�lt�k az utols� p�ld�nyt is, de m�gis csak s�rk�nyfaj. Rokona a walesi z�ldnek, teh�t Wales-ben �lt, neve ellen�re. Vulk�nokban, vagy v�lgyekben �lt, esetleg oylan hegyekben, aminek tetej�n van egy lyuk, ami j� neki. Az amerikai s�rk�nyfajok: Az amerikai fajok lek�hely k�rd�s�ben nagyon szokottak, hiszen b�rhol el�fordulhatnak, de van, mikor amerikai s�rk�nygy�kot l�ttak az Andok ehygs�g havas cs�csain. S�rk�nyk�gy�: F�ves puszt�k, kisz�radt n�v�ny ter�letek, k�d�s, h�v�s mocsarak, ahol lehet�leg egy b�l�nycsorda tal�lhat�. Mivel f�leg a rideg helyeket kedveli, �szak-Amerika nagyon �szaki r�sz�n tal�lhat� csak meg, de n�ha ak�r Gr�nlandon is �l, ahol j�gs�rk�nyokkal k�zdve l�thatjuk. Amerikai s�rk�nygy�k: Las Vegas, Mexik� k�zel�ebn �l, f�leg sivatagokban, de szikl�s puszt�k k�z�tt tal�lhatjuk mega  leggyakrabban. Az �zsiai s�rk�nyfajok: Sok fajta �zsiai l�ny �l, de a s�rk�nyok a legk�l�n�sebbek. �l�helyeik a legfurcs�babk, mert ms� s�rk�nyok sohasem �ln�nek olyan helyen, ahol �k, j�l �rzik magukat. K�nai vagy cs�sz�r lung: Ez a nemes faj, nagyon ronda dolgot tesz, �s ez�rt olyan helyre is k�lt�zik, ahova egy�bk�nt egy�ntal�n nem is menne. F�ly�partokon lakik. Ezt �gy k�pzeld el, hogy van egy erd�, mellette dombok �s g�dr�k �s abban lakik a s�rk�ny. Ha ki n�z a lyukon, a foly�t l�tja, amint folyik �s sok dolgot visz mag�val. Ez�rt a cs�sz�r lung kital�lta, hogy mi van, ha toj�sait beledobja a foly�ba �s �gy megszabadul a sz�l�i k�vetelm�nyekr�l. Tibeti lung: Ez a v�r�s �s v�kony lung testalkata ellen�re nagyon sz�les lak�hellyel rendelkezik. J�l elrendezett, ,,h�zat2 �p�t amg�nak nagy barlangok mell�, s�rb�l �s homokb�l. Majd a s�rk�ny �s vagy f�r egy nagy lyukat a barlang fal�ba, �gy az agyagh�z oldal�ba is. ez�rt aludhat a ,,h�zban" �s ha felkel, �t megy a barlangba. Nem csoda, hogy ilyen okosak! Jap�n lung: Mivel szigeten �l, sokat rep�l, hogy �tk�lt�zz�n Kore�ba (a gyeng�bbek kedv��rt: Jap�n egy nagy szigetorsz�g, �s mellette, bal oldalt a tenger mellett van Korea). M�gis jap�n lung a neve. Mivel ink�bb Jap�n partjain �l, a homokba �ssa ideiglenes vack�t. K�nai k�gy�: Sztyepp�ken �s homokos sivatagokban l�thatjuk. Mivel v�kony a b�re, nagyon le tud s�lni, vagyis lesz�rad mag�r�l a z�ldesbarna b�re. Ez�rt k�t m�tern�l m�lyebb lyukat �s (a gyeng�bekk kedv��rt: a sivatagban csak a k�t m�tern�l m�lyebb helyeken van hidegebb). Ha a lyukat betemeti valami homokvihar, �jat �s, rosszabb esetben megfullad, mert leszor�tja a homok. Indon�ziai lung: Indon�zia nagyon rejt�lyesparadicsom, sok �l�l�ny �s n�v�ny tal�lhat� meg ott. Az indon�ziai lung a dzsungelben lakik, b�r alig f�r el a f�k k�z�tt, k�v�r testalkata �s a f�k gyors n�v�se miatt. Az afrikai s�rk�nyfajok: Afrik�ban nagyon sok v�ltozatos ehly van: dzsungel, sivatag, puszta, sztyeppe �s tengerpart is. Ez�rt a s�rk�nyok k�l�nb�z� helyekr�l v�logathatnak. Sass�rk�ny: Magas hegyeken, sziklab�rceken �l, ahol kicsiynei emgtudnak tanulni rep�lni s� ahonnan k�nyn� lerep�lni, hogy gyorsan el tudjanak kapni egy nyulat vagy zebr�t, rossz esetben majmot. Mivel j�l �rzi mag�t ezen a k�rny�ken, sokszor tud rep�lni �s m�szni, no meg nagyon kev�s mad�r megy fel olyan magass�gba, amelyre �. F�leg Madagasz�r hegyeiben �l,de l�ttak m�r Afrika d�lkeleti r�sz�n is p�ld�nyokat. N�ga s�rk�ny: Neve furcsa, de lehet, hogy a n�dr�l nevezt�k el, mert ott nagyon j�l tud vad�szni kedvenc eledel�re: a halakra. A s�s �s a n�d j� b�v�hely is lehet a t�mad�k ellen, k�k sz�ne azonban nem rejti el. Wyvern: Kr�terek, a Ngoro-ngoro kr�tern�l �l alegt�bb. Nem nagyon b�jdos� faj, elef�ntbik�k ut�n kutat. Szereti az olyan kr�tert, melyben pocsolya, vagy v�z van, esetleg kisebb fajta t�. Ez az�rt is j� sz�m�ra, mert nagyon szeret h�s�lni, �s r�ad�sul a v�zilovakat meg a bivalyokat oda vonzza a v�z. Mivel krokodilt is eszik, szokott olyan foly�k k�rny�k�n letelepedni, ahol egy kis g�d�r, vagy kr�ter van. Egy�b s�rk�nyfajok: A j�gs�rk�ny �s az ersz�nyes s�rk�ny. K�t, egym�shoz egy�ntal�n nem tartoz� faj. A j�gs�rk�yn �szakon �s d�len, az ersz�nyes s�rk�yn keleten �l. M�gis egy�tt emlegetik �ket. Ersz�nyes s�rk�ny: Kin�zete furcsa, de m�gis nagyon egyszer� lakhelyet v�lasztott mag�nak. Mivel Ausztr�li�ban f�leg eukaliptuszerd�k vannak, ez a faj is itt �l. A f�st,a mit�l annyira f�lnek az emberek, val�j�ban az ersz�yness �rk�yn f�stje. Barlangokban, lyukakban �l, mikor kicsinyei sz�letnek, �tk�lt�zik t�part vagy foly� mell�. J�gs�rk�ny: Az �v angy r�sz�ben utazik, emrt az �szaki-sarkon csak �l, de a p�rz�st a D�li-sarkon v�gzik el. Ez�rt nagyon kimer�t� munk�val �trep�li eg�sz Atlanti-�c�nt. Az �szaki-sarkon nagy j�ghegyekben �l, egy kis barlangrendszer szer�s�gben, ami a hideg tengerre n�z. A D�li-sarkon csak a h�ban �l, sim�n, a f�ld�n fekve.